Épülethűtés napenergiával
A napenergia nagyrészt a nyári és átmeneti időszakokban áll rendelkezésre. A nyári időszakokban fűtésre nincs szükség, viszont hűtésre annál inkább. A napkollektorok által megtermelt hőenergiát abszorpciós folyadékhűtő segítségével az épületek hűtésére fordíthatjuk, mellyel villamos energiát takaríthatunk meg.
Abszorpciós folyadékhűtő
Az abszorpciós hűtés régebb óta létezik, és ipari méretekben alkalmazzák. Lakossági méretekben a hűtővíz visszahűtése okozhat gondot. A berendezés COP értéke 1 alatt van, és ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hűtőteljesítmény több mint kétszeresét kell a környezet felé átadni.
A működési elv és fő részei (elpárologtató, kondenzátor és fojtószelep) megegyezik a kompresszoros hűtőberendezésével. A hűtő körfolyamat is hasonló mindkét hűtési megoldásnál. Az abszorpciós folyadékhűtőben a hűtőközeget szivattyúval szállítjuk a rendszer kisnyomású oldaláról a nagynyomású oldalra, míg a kompresszoros folyadékhűtőnél ugyanerre a feladatra a kompresszor szolgál. Röviden összefoglalva, a kompresszoros folyadékhűtőkben található kompresszor, és az abszorpciós folyadékhűtőkben található abszorber, az oldatszivattyú és a generátor, ugyanazt a feladatot látják el.
Megfelelően méretezett napkollektoros rendszer, abszorpciós hűtőgéppel képes a teljes nyári hűtési igényt biztosítani. Fűtési időszakban a rendszer az épület fűtésére segít rá. A használati melegvíz igény nyáron és átmeneti időszakokban közel 100%-ban napenergiával fedezhető. Így a napenergia egész évben hasznosítva van. Az épülethűtő napkollektoros rendszerek hőforrása a sík napkollektorok által termelt melegvíz. Az épülethűtést abszorpciós hűtő segítségével oldjuk meg, melyek a napkollektorok által megtermelt 70 °C – os meleg vízzel már gazdaságosan működnek.